...elég sokan szokták mondogatni ez a rövidke mondatot; új év, új élet. Valami ehhez hasonló fogalmazódott meg bennem is. Most úgy érzem, hogy semmi nem jó, amit eddig tettem. Persze ezt nem szó szerint kell érteni. Csak a lelki dolgaimra utalok ezzel. Úgy döntöttem, hogy ezentúl nem fogok mindent annyira komolyan venni, mint eddig. Nem fogok belebetegedni abba, ha valami rosszul sikerül, vagy épp nem tudok úgy teljesíteni, ahogy azt elvárják tőlem. Igen, most így egyszerűnek hangzik. Azonban számomra kicsit sem az. Mindent nagyon komolyan veszek. Túl komolyan.
A másik problémám az, hogy túl könnyen megszeretem az embereket, aztán legtöbbször "pofára esek"... és szenvedek miatta. Nehéz, de nem tudok mit tenni ellene. Túl naiv vagyok. Néha azt érzem, hogy nem is való nekem az élet. Sőt. Nem is néha. Ezen is szeretnék változtatni. Bár lehet, hogy így van ez jól.
Ez afféle újévi fogadalomként is felfogható. Bár nem szoktam semmit sem megfogadni. Most azonban törekedni fogok rá, hogy megvalósítsam eme céljaimat.
Kedves Josette! Ezt a blogot, én is írhattam volna, sőt van is egy hasonló, csak az simán, napló formában. A félelem, a megfelelni akarás, a szorongás, asírás, az elkeseredés, a meg nem értettség van abban is! Én 53 éves vagyok, 5 éve kezdődött a csúszás lefelé, de csak azért akkor, mert addig nem volt rá időm. Azért időnként összeroppantam addig is, csak 2 gyerek mellett, nem fordíthattam hátat a világnak. Mikor már megtehettem, meg is tettem. Olyan falt sikerült építeni magam köré, amit már senki nem is akar lerombolni. Néha úgy érzem, én le akarom dönteni, e félúton elfogy az energiám, a kedvem, belefáradok...és visszahúzódom oda, ahol békén hagynak. Mindenki...csak én magam nem!
VálaszTörlésHa gondolod, hogy tudnánk beszélgetni, keress meg emailen. Az biztos, hogy megérteni meg fogjuk egymást, amit sokan nem értenek a kintiek. Azért is szeretnék beszélgetni, mert nekem, már többször sikerült hosszabb-rövidebb időre kikászálódnom, és elég sok mindenre kaptam magyarázatot, amit lassan kezdek elfogadni, és magamévá tenni!
Ha nem akarsz beszélgetni, azt is megértem, de egy sort, hogy eljutott hozzád az irományom, légyszi dobj azért!
Én jövök olvasni, és ha folytatod, csak máshol, és meghívsz, oda is megyek látogatni!